Az afganisztáni katasztrofális árvíz túlélői még mindig keresik eltűnt szeretteiket és temetik a halottakat.
Május 10-én rendkívüli esőzések sújtották az ország északi, középső és nyugati részét. Ezek pusztító árvizeket és földcsuszamlásokat okoztak, amelyek áldozatokat követeltek és súlyos károkat okoztak. A mentők egyenesen a tomboló iszapáradatból húzták ki az embereket.
Az előzetes adatok szerint már több mint 330 ember halt meg, köztük 51 gyermek, és több mint 1600-an megsérültek. Három tartományt sújtott a legsúlyosabban: Baghlan, Takhar és Badakhshan.
Katasztrofális áradások Afganisztánban
A tragédia mértékét még elképzelni is nehéz. Csak Baghlan tartományban mintegy 80 000 embert érintett a katasztrófa. 8000 hektár mezőgazdasági területet sodort el a víz, és 12 000 ház semmisült meg. Mintegy 40 000 gyermek maradt hajléktalan.
Az árvíz lakónegyedeket pusztított el: az utcákat sár borította, és több mint 1000 háziállat pusztult el. Az olyan létfontosságú infrastruktúrák, mint a vízellátás és az egészségügyi központok megrongálódtak.
Még humanitárius segélyt sem lehet eljuttatni az érintett területekre - a sár és a sziklák elzárták az utakat. Élelmiszert csak teherállatokkal lehet szállítani. A helyi lakosok kétségbe vannak esve.
„Nincs élelmünk, nincs ivóvizünk, nincs menedékünk, nincsenek takaróink, egyáltalán semmink, az árvíz mindent elpusztított” - mondta Muhammad Yacoub, aki családja 13 tagját, köztük gyermekeket veszített el. Egy másik Baghlan tartománybeli lakos elmondta: „Az emberek magasabbra menekültek, a hegyekben és dombokon keresnek menedéket. Sajnos az árvíz áldozatai olyan emberek voltak, akik nem tudták elhagyni az otthonaikat”. Hozzátette, hogy a túlélők nehezen birkóznak meg a helyzettel.
Hatalmas árvízkárok, Afganisztán
Fontos megjegyezni, hogy a tavalyi tél Afganisztánban meglehetősen száraz volt, aminek következtében a talaj nem tudta felvenni azt a mennyiségű csapadékot, amely márciusban érte az országot, és amely még mindig tart.
Hatalmas mezőgazdasági területek kerültek víz alá a szüntelen esőzések miatt.
Ez katasztrófa a helyiek számára, mivel az ország lakosságának 80%-a a mezőgazdaságtól függ a túlélésben.
Május 10-én erős porvihar söpört végig az indiai fővároson, Delhiben, 2 ember meghalt, 23 pedig súlyosan megsérült.
Az erős szél fákat döntött ki és villanyvezetékeket tépett le, egyes épületek falai pedig összeomlottak. A meteorológiai minisztérium szerint Delhi egyes részein a szél sebessége elérte az óránkénti 77 kilométert.
A Delhivel szomszédos területeken, például Noidában és Ghaziabadban szintén erős széllökések voltak, amelyek megzavarták a forgalmat és a légi közlekedést.
Május 13-án a szél miatt állványzat omlott össze Mumbai Wodala városrészében, több ember megsérült.
A viharos erejű szél miatt összeomlott állványzat, Mumbai, India
Egy másik mumbai negyedben, Ghatkoparban egy hatalmas, több mint 30 méter magas reklámtábla omlott egy benzinkútra egy forgalmas út mentén az orkán erejű szél miatt. Több mint 100 ember tartózkodott a benzinkúton, sokan közülük a szétroncsolt vasszerkezetek alatt rekedtek.
A mentési munkálat 18 órán át tartott.
A munkát nehezítette, hogy a benzinkút robbanásának veszélye miatt nem lehetett vágóeszközöket használni az emberek kiszabadításához. Sajnos 14 ember meghalt és 74 megsérült.
Hatalmas reklámtábla omlott össze egy benzinkútra, Mumbai, India
A vihar súlyosan érintette a mumbai elővárosi vonatközlekedést, mivel az erős szél miatt Thane és Mulund állomások között meghajlott egy felsővezeték-oszlop. A nap folyamán 170 elővárosi vonatjáratot töröltek. A metró pedig Ari és Andheri East állomások között szünetelt, miután az erős szél miatt egy transzparens rádőlt egy felsővezetékre.
Erős szél, homokvihar és eső sújtotta Gudzsarátot, megzavarva az emberek mindennapi életét az egész államban.
Május 14-én két ember halt meg villámcsapás következtében Gudzsarátban.
Chhota-Udaipur körzetben az évszakhoz nem illő eső jégesővel megrongálta a mezőgazdasági területeket, veszélyeztetve a jövőbeli termést. A kerületi mezőgazdasági tisztviselő szerint közel 8000 hektárnyi tavaszi veteményest sújtott a heves esőzés. Botad, Navsari, Bhavnagar, Sabarkantha és Dangs körzeteket érintette a hirtelen lezúduló eső, Botadot érte a legsúlyosabb, akár 20 mm-es eső. A viharos időjárás másnap is folytatódott. Az állam 249 településén szünetelt az áramszolgáltatás az erős szél miatt.
Május 11-én rekordmennyiségű esőzés okozott katasztrófát Indonézia Nyugat-Szumátra tartományában. A Marapi vulkánból származó áradások, földcsuszamlások és a láhár 58 ember halálát okozták, és további 35 embert eltűntként tartottak nyilván. 33 ember megsérült.
A hamuval kevert sár borította a házakat és az utakat
A láhár víz, hamu, habkő és vulkáni eredetű kőzetek apró darabjainak keverékéből álló iszapáradat. A vulkán lejtőin keletkezik, és hatalmas sebességgel halad lefelé.
Sár- és hamufolyamok zúdultak le a hegyről a lakott területekre, elsöpörve mindent, ami az útjukba került. 16 hidat és több mint 100 házat öntött el a víz, három házat pedig teljesen elmosott a víz.
Természeti katasztrófa következtében
több mint 1500 család maradt hajléktalan.
A lahar és a hatalmas áradások hatásai, Nyugat-Szumátra tartomány, Indonézia
A katasztrófa Agam és Tanah Datar körzeteket, valamint Padang Panjang városát érintette. A villámárvizek miatt a Tanah Datar körzetben lévő Anai-völgyben lévő vízesés körüli főutakat is elzárta a sár, és elvágta a többi város megközelítését.
Május elején rovarok hordái lepték el Dél-Korea fővárosának, Szöulnak a központját. A keleti lepkék ellepték az épületek falait és ablakait, az emberekre szálltak, és kellemetlen érzéseket, sőt félelmet keltettek a város lakói körében.
A tudósok ezt a régióban az utóbbi időben megfigyelt rendellenes páratartalomnak, hőségnek és erős szélnek tulajdonítják. Ezek az atipikus időjárási körülmények arra kényszerítették a rovarokat, hogy elhagyják a Khan folyó melletti természetes élőhelyüket, és a metropolisz központjába költözzenek.
Keleti lepkék hordái lepik el az utcákat és a helyiségeket, Szöul, Dél-Korea
A Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője elmondta: „A közelmúltban megvizsgáltuk a fővárosi régióban a keleti lepkék nagy számának okait és a terjedésük elleni környezetbarát módszereket”.
Május 10-én az Egyesült Államokban, Texasban erős vihar sújtotta a lakosokat nagy jégesővel. A Guadalupe megyei York Creek városában villanyvezetékek szakadtak le, három épület összeomlott, más házakról pedig tetőszerkezetek szakadtak le. Legalább egy ember megsérült a repülő törmelékektől. A vihar egészen Észak-Texasig terjedt. Denton megyéből jégesőt és károkat okozó szelet jelentettek. Egy helyi lakos azt mondta, hogy több mint 20 éve él Wimberleyben, hogy ez volt a legrosszabb vihar, amit valaha látott.
A texasi katasztrófavédelmi hivatal szerint hét embert szállítottak kórházba különböző sérülésekkel Delta megyében.
Hatalmas jégeső Johnson Cityben, Texas, USA
Johnson Cityben 15,8 cm-es jégdarabok hullottak az égből.
Itt szinte minden ház tetőszerkezete megrongálódott. A jégeső hatalmas lyukakat ütött a házak cserepein, amelyeken keresztül az eső özönlött, elárasztva az emberek otthonát. Néhány lyuk akkora volt, hogy az ember mindkét kezét át tudta volna dugni rajta. Texasban azonban ritkán fordul elő 10 centiméternél nagyobb jégeső.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jégesőméret-skálája pedig 11,43 centiméteres értéknél ér véget.
A Nyugat-Ausztrália államban található Bunbury város közelében pusztító tornádó vonult végig.
A tölcsér akár 60 méter széles is lehetett,
a szél sebessége pedig meghaladta a 150 km/h-t.
A tornádó mindössze négy percig tartott, de súlyos károkat okozott és pánikot keltett az emberekben. Egy olyan épületet ért, amelynek tornatermében 15 kisgyermek tartózkodott.
A pusztító tornádó utóhatásai az ausztráliai Bunburyben
A tornádó kettészakította, és a tető beszakadt. Szerencsére a gyerekeknek sikerült fedezékbe menekülniük, és nem sérültek meg.
Összesen mintegy 40 épület sérült meg, és 6000 otthon maradt áram nélkül.
A Brazília déli részét április vége óta sújtó rendkívüli esőzések szinte teljesen elárasztották Rio Grande do Sul államot. A nagyméretű áradások utakat mosnak el, hidakat rombolnak le és földcsuszamlásokat okoznak az egész államban.
A tragédia 151 ember halálát okozta, 806-an megsérültek, 104 embert pedig még mindig eltűntként tartanak nyilván.
Az érintettek száma már meghaladja
a 2 milliót,
akik közül
több mint 600 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat.
Példátlan árvíz Rio Grande do Sul államban, Brazíliában
Az egész ország adományokat gyűjt az áldozatoknak élelmiszerre, ruházatra és más szükséges dolgokra. Más régiók önkéntesei csónakjaikkal és kajakjaikkal csatlakoztak a keresési és mentési munkálatokhoz.
A példátlan éghajlati katasztrófa miatt egész városok kerültek víz alá, és a fővárosban és a vidéki területeken létfontosságú infrastruktúrát tett tönkre. Állatok ezrei pusztultak el, az élelmiszertároló létesítmények megrongálódtak. Az árvíz a szója, a rizs és a búza betakarításának utolsó szakaszában érte váratlanul a gazdákat, veszélyeztetve az exportot és súlyosan károsítva a nemzetgazdaságot.
Május elején a szakadatlan esőzések miatt a Rio Grande do Sul állam fővárosában, Porto Alegrében a Guaiba-tavat tápláló Jacqui, Cai és Sinos folyók kiöntöttek. A város egyes területeit teljesen elöntötte a víz. Az árvíz elöntötte a nemzetközi repülőteret és a nagyobb stadionokat, és az autópályákat járhatatlanná tette. Több szennyvíztisztító telep leállt, így a lakosság mintegy
80 százaléka nem jutott ivóvízhez.
Sok lakos áram nélkül maradt, miután az áramszolgáltatók biztonsági okokból lekapcsolták az áramellátást.
Rio Grande do Sul állam infrastruktúrájának egy részét teljesen elöntötte a víz
Ez máris
a város történetének legnagyobb áradása lett.
A Guaiba-tó vízszintjének 1941-es rekordja (4,76 méter) kevesebb mint két hét alatt kétszer is megdőlt. Május 5-én a vízszint elérte az 5,33 métert. Ezt követően lassú csökkenés kezdődött, de május 14-én a Guaiba vízszintje ismét 5,20 méterre emelkedett. A víz a város utcáira ömlött, és a lakosok ismét kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat. A hideg időjárás súlyosbította az árvízkárosultak helyzetét Rio Grande do Sulban.
A Guaiba-tó vize kiáradt, és elöntötte a környező területet
Pelotas, Rio Grande do Sul negyedik legnépesebb városa 83 éve a legnagyobb árvízzel nézett szembe. Az embereket sürgősen evakuálni kellett.
A katasztrofális árvíz mellett Caxias do Sul település lakosait egy másik veszély is fenyegette. Május 13-án reggel az embereket rengések ébresztették fel, amelyeket egy „robbanásként” leírt jelenség kísért. A földrengésektől megrémült lakosok közül sokan az éjszaka közepén az utcára rohantak. Gramado településen erős földmozgást éreztek, amely számos földcsuszamlást okozott. Újabb repedéseket fedeztek fel a BR-116-os szövetségi autópályán.
A tisztviselők szerint a példátlan esőzések és áradások a
„legsúlyosabb természeti katasztrófa”,
amely Rio Grande do Sul államot sújtotta.
Május elején az időjárási apokalipszis szinte az egész európai országrészre kiterjedt.
A hónap első tíz napja volt a leghidegebb
a megfigyelések történetében,
a levegő hőmérséklete 8-10 °C-kal az éghajlati normák alatt volt. Sok meteorológus máris elhúzódó anomáliának nevezte.
Szokatlanul hideg időjárás és szokatlan havazás májusban, Oroszországban
Május 8. és 14. között Oroszország legalább 20 régiójában hatalmas havazások voltak. Az időjárási anomália hirtelen lefedte Moszkvát, Szverdlovszk, Cseljabinszk, Kurgan, Orenburg és más régiókat.
Május 8-án Nyizsnyij Novgorodban 12 cm magas májusi rekord hótakaró alakult ki.
Májusi hóval borított virágok a parkokban, Nyizsnyij Novgorod, Oroszország
Május 11-én Udmurtia egyes járásaiban a hótorlaszok magassága elérte a 8 cm-t.
A helyi lakosok megosztották benyomásaikat: „Ma reggel vezetés közben úgy tűnik, mintha nem május, hanem december lenne. Az egész utat, a mezőket és a fákat hó borítja”, ”Az utakon hófoltok vannak! Ez nem semmi! Ez a május magassága, úgy hívják. Ma vontattam. Az utakat nem takarítják.” A legnehezebb a helyzet három régióban: Tambovi, Voronyezsi és Lipcsei területen, ahol rendkívüli állapotot vezettek be.
Voronyezsi területen a hideg időjárás tönkretette a búzát, a kukoricát, a répát és más terményeket. A régióban több mint 265 000 hektár termőföldet érintett a katasztrófa. A fagyok szinte minden fontosabb terményt elpusztítottak, amelynek volt ideje növekedni. Több mint 100 000 hektár még az ellenálló őszi búza is károsodott. Ilyesmire még nem volt példa a régióban.
Az ország déli részén a hirtelen hőmérséklet-csökkenés veszélyeztette a tavaszi és a zöldségtermesztés egy részét. Krasznodari területen például a fagyok károsították a borsó- és burgonyatermést.
A Volgográdi területen a szőlő, a sárgabarack, a cseresznye, a meggy és más magvas gyümölcsök elpusztultak.
A váratlan májusi fagyoktól és havazásoktól
az ország 41 régiójának terményei voltak érintettek:
Közép-Oroszország, Dél, Volga-vidék, Észak-Kaukázus.
A hirtelen fagyok által károsított növények, Oroszország
A levegő hőmérséklete a régiókban -10 °C-ra csökkent, ami katasztrofális a növények számára. Az előzetes becslések szerint a termésveszteségek területe összesen 1,5 millió hektár volt.
A Bloomberg szerint a május első felében Oroszországban tapasztalt fagyok máris a búza világpiaci árának emelkedéséhez vezettek.
A Campi Flegrei szupervulkán rendkívül riasztó aktivitást mutat.
A kaldera területén megdöbbentően megnőtt a földrengések száma. Csak
áprilisban 1252 szeizmikus esemény történt.
A földrengések számának exponenciális növekedése a Campi Flegrei szupervulkán térségében, Olaszországban
Május 7-én itt egy szokatlanul hosszan tartó földrengéssorozatot regisztráltak: több mint 150 szeizmikus esemény 24 óra alatt.
Az Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) szerint a legerősebb, 3,2-es erősségű rengés Pozzuoli város közelében történt.
M3.2 erősségű földrengés Pozzuoli közelében a Campi Flegrei kaldera területén, Olaszországban
A földrengések a bradizmussal rokon jelenség, amely a vulkanizmus által okozott magmás lelőhely feletti terület felemelkedésére és süllyedésére utal.
2005 óta a talajszint 1,26 méterrel emelkedett.
Ez 31,5 cm-rel magasabb, mint a 80-as évek rekordja,
amikor Pozzuolit egy közelgő vulkánkitöréstől való félelem miatt evakuálták.
A Campi Flegrei térségében a talajemelkedés mértéke aggasztó tényező.
Az Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet heti jelentése szerint
a mérete megnégyszereződött, és gyorsabban emelkedik, mint az elmúlt évtizedekben.
A talajemelkedés diagramja a Campi Flegrei szupervulkán területén, Olaszországban
Roberto Scandone vulkanológus, a Roma Tre Egyetem volt vulkánfizika professzora és a Nagy Kockázatok Állami Bizottságának képviselője így kommentálta a szupervulkán aktiválódását: „...a magma emelkedése nagyon gyorsan, nagyon rövid, néhány órán belüli szeizmikus előjelekkel történhet, és megelőzheti a robbanásszerű kitörést”. Hozzátette: „Ha korlátlan erőforrásokkal rendelkeznék, kiüríteném a Campi-Flegrai területet.”
A szupervulkán közvetlen közelében élő félmillió lakos nagyon megijedt. A hatóságok pedig vészhelyzeti evakuálási gyakorlatokat tartanak a városban.
Korábban az embereknek a sarki szélességekre kellett utazniuk, hogy láthassák a sarki fényt, de május 11-én éjjel és az azt követő napokban a Föld minden kontinensén lehetőség nyílt arra, hogy a házak ablakából is megfigyelhessék a fényes és hosszan tartó sarki fényt.
A legmagasabb fokozatú G5-ös mágneses vihar rendkívüli sarki fényt okozott világszerte
Az ilyen rendellenes jelenség oka a legerősebb X. osztályú napkitörések voltak. Ezek a legmagasabb, ötödik osztályú - G5-ös - erős geomágneses vihart idéztek elő.
Fontos megjegyezni, hogy májusban mindössze 14 nap alatt 98 M-osztályú és 17 X-osztályú kitörés történt a Napon. Ez extrém naptevékenységet jelez. Geomágneses vihar május 11-én a 21. század legerősebb hatalmává vált!
A napkitörés hatása bolygónk magnetoszférájára olyan erős volt, hogy nemcsak a rövidhullámú rádiótávközlésben okozott fennakadást, hanem a StarLink műholdakat is megzavarta.
A 21. század legerősebb geomágneses vihara
A Föld mágneses mezeje kritikusan gyengül, ami csökkenti a bolygó védekezőképességét a kozmikus sugárzással szemben. Ezért az erős geomágneses vihar idején a sarki fény rendkívül közel ereszkedett az ekvátorhoz. Ha általában az északi vagy déli szélesség 67-70° között, vagyis a sarkokhoz nagyon közel, akkor ezúttal Namíbiában (déli szélesség 23°), a Kanári-szigeteken (északi szélesség 28°) és más, az Egyenlítőhöz nagyon közeli régiókban is észlelték a sarki fényt.
A közösségi oldalakat elárasztották a rózsaszín, vörös, lila és más atipikus színű sarki fény hátterében emberekről készült fotók és videók.
Ez a gyönyörűnek tűnő jelenség nagy veszélyt jelez számunkra. Az aurorális anomáliák azt jelzik, hogy a Föld mágneses mezeje kritikusan gyengül, a légkör ülepedik, és a napszél egyre lejjebb hatol a felszínre. A mágneses mező súlyos zavarai azt jelzik, hogy bolygónk magja már nem úgy működik, mint korábban.
Egy évvel ezelőtt a „Globális válság. Van kiút” című fórumon a tudósok figyelmeztettek erre a komoly veszélyre, és azt jósolták, hogy az ilyen rendellenes vörös fények egyre gyakoribbá válnak.
Hogy miért zajlanak ilyen globális változások bolygónkon, és hogyan tudjuk megelőzni a közelgő veszélyt, az a „Globális válság. Felelősség” című nemzetközi fórumon hangzott el.
A cikk videó változata megtekinthető a következő címen itt:
Hozzászólni